Gyerekkoromban egyik nyaralásunk helyszíne Gyula volt. Ott is egyik nap a fürdőben múlattuk a családdal a napot, mikor egyszer édesapám bejelenti, hogy a Nemere István könyveket árul és dedikál nem is olyan messze. Megkérdeztem, hogy ki ő és milyen könyveket ír, amire valami ilyesmi választ kaptam, hogy sci-fi regényektől a történelmi és ufós könyvekig szinte mindent. Itt előítéletem kezdett erőt venni magamon, amit rettentően gyűlölök magamban. Előítéletem oka az volt, hogy nem tudtam elképzeni, hogy oly sok témában hogyan írhatott volna alapos és hiteles könyveket. Természetesen odamentem az asztalhoz, tényleg volt ott minden, még romantikus és ifjúsági regények is. Legtöbb természetesen sci-fi, ufós, történelmi vagy más érdekes, alternatív könyv volt. Észrevettem, hogy a könyveknek egy részére nem is az ő neve van írva (természetesen ezek is az ő könyvei voltak, csupán álnévvel írta őket).Azt gondoltam, hogy így akarja kiegészíteni a bevételt, hogy más könyveit is árulja. Már bánom a mérhetetlen ostobaságomat, tudatlanságomat és előítéletemet ami akkor jellemző volt rám.
Ha tudtam volna, hogy később mit meg nem adnék, hogy beszélhessek vele, hogy dedikálja a könyveimet, vagy hogy személyesen találkozzak vele! Azóta mondhatni egyfajta példaképemmé vált. Később sorra vettem a könyveit, ma már egész szép Nemere gyűjteményem van, ami folyamatosan gyarapodik. Elég sokat olvasok, sok szerzőtől, de Nemere István könyveiben van valami, ami annyira leköt és ami miatt annyira élesen figyelek és elmerülök az olvasásban, hogy észre sem veszem magam. A humor, amivel fűszerezi az írásait annyira el van találva és szórakoztató, ami néha-néha tényleg megmosolyogtat, ám nincsen túlzásba víve annyira, hogy elveszítse a komolyságát és a hitelességét. Én a történelem legnagyobb írói között tartom számon, és remélem ezt szépen lassan a világ is így fogja gondolni. Több mint 550 könyve jelent meg, 14 országban 10 nyelven és az eladott könyveinél tízenmilliós nagyságrendekről beszélünk.
Én büszke vagyok, hogy abba a gimnáziumba járt, ahova én is, csupán az iskola nem büszke rá valamiért, hiszen még a javaslatom ellenére sincsen az iskola híres diákjai listában.
Engem a legjobban az zavar, hogy hiába olvasok el egy könyvet, nevekre, évszámokra vagy más számokra és adatokra egyszerűen sokszor nem emlékszem. Ez valamiért kimarad a Nemere könyveknél. Egyszerűen annyira bevésődik minden az agyamba, hogy utána majdnemhogy szóról-szóra vissza tudom mondani az egészet. Az az alaposság, amivel a könyveit írja szintén kimagasló, és nem fél olyan dolgokkal foglalkozni, ami miatt sok ostoba ember megveti, próbálja lejáratni vagy nevetségessé tenni. Nemere a mi harcosunk. Olyan harcos, aki az igazságért harcol, és nem fél megfizetni az igazság árát. Remélem eljön az idő mikor elismerik a munkásságát annyira amennyire megérdemelné, bár félek azt ő már nem éli meg.
