Pár hónapja elért egyre jobb sikereimre a tudatos álmodás terén egy kis kudarc is került, hiszen szinte minden éjszaka álmomban elkezdek kételkedni, hogy ez nem lehet, ilyen hely nincs is, vagy ez lehetetlen, de ekkor mily véletlen egyből "eszembe jut", hogy hiszen mindig is volt valaki a szekrényemben, aki a ruháimat rendezgette (miközben valójában olyan szekrényem sincsen), rengetegszer el szoktam tévedni, amikor erre megyek, jártam már itt tisztán emlékszem vagy sorolhatnám tovább, a lista nagyon hosszú. Ha itt az agyam védekező emlékezethamisító mechanizmusa nem lépne közbe, minden éjszaka számomra talán érdekesebb és jobb lenne, mint az ébrenlét. Hiszen ott nincsenek korlátok, sem fizikai, sem időbeli, tehát az általunk érzékelt 3 tér és egy idő dimenzióban ugrálni egyszerűbb mint kettőt lépni a valóságban.
Persze az talán még rosszabb lenne, ha minden éjszaka az álmaim tudatos álomba mennének át, hiszen ott mindent kritikus szemmel vizsgálnék már, tudnám, hogy semmi sem valódi, nem váltanának ki belőlem az álmok mély érzelmeket, esetleg utólag nem mosolyodnék el pár vicces jeleneten. Meg kell találni a kettő között a tökéletes hangsúlyt.
Kicsit visszatérve még a hamis emlékekre, baromi félelmetes így utólag visszagondolni, hogy szinte egy pillanat alatt olyan emlékeket ültet belém az agyam (elmém? tudatalattim?), amik nem korlátozódnak csupán arra, hogy bizony ilyen volt már velem, nem tudom miért csodálkozom rajta, hanem olyan bonyolult emlékek kerülnek belém, amikre vissza tudok emlékezni, sok részletet fel tudok idézni és nagyon élethűek.
Annyira, hogy nem szabad elhanyagolni a lehetőséget, hogy mi van akkor, ha régen álmodtam már hasonlót és arra emlékezek vissza? Nos, ezen is tömprengtem és rájöttem, hogy majdnem annyira lehetséges, mint hogy hamis emlékeket kapok.
Ezekhez kapcsolódik még egy olyan kategória, amik biztosan visszatérő helyek álmaimban, és annyira otthon érzem magam, tudom mi hol van, mintha ott élnék, vagy legalábbis a fél életemet ott tölteném. Érdekességük, hogy egyik ilyen hely sem modern, mindegyik határozottan régi, évszázadokkal ezelőtti hely. Ilyenkor felmerül bennem a kérdés, amin sokak tán legyintenek egyet, elmosolyodnak vagy gúnyosan kinevetnek és elnavigálnak az oldalról: Lehet, hogy ezek előző életeim (ha voltak) színhelyei? Nos.. Nem tudom. Megpróbálom minél hamarabb kideríteni egy regressziós önhipnózissal. Persze lehet, hogy ezzel sem kapok helyes vagy teljes választ, érdekességnek biztosan jó lesz és egy bejegyzést meg fog érni.
Itt egy könyv, amivel elsajátíthatja bárki a tudatos álmodást.
