Míg régbben nap közben sajnáltam volna egy fél órát az életemből alvással tölteni, ma már szívesen alszok nap közben akár többször is. Ez könnyen megy az álmok és a hipnagógia beteges imádata miatt (ahogy ez pár előző bejegyzésből sejthető). Miután becsukom a szememet, csak átadom a gyeplőt a tudatalattimnak, itt most ő irányít, egyik pillanatról a másikra egy olyan tudatállapotba kerülök, ahol mintha egy mély elfeledett, tán soha nem ismert zugok mélyéről egy félbe hagyott (sokszor értelmetlennek tűnő) gondolatot előhúz a tudatalattim és vetíti előttem a képeket. Én persze közben gondolkodom, de a tudatomnak mintha nem lenne meg az öntudata közben. Kissé olyan, mint az álmok közben, mikor nem vesszük észre az álom lehetetlenségét, vagy nem vagyunk tisztában azzal, hogy álmodunk, bár a kettő közel sem egyenlő. Nem tudom élethűen visszaadni az érzést, amikor olyan dolog pörög a szemed előtt, ami látszólag akkor logkiusnak tűnik, ám felébredve a hipnagógiából üres zagyvaságnak tűnik. Megjegyzem nagyon nehéz még akkor is tisztán visszaemlékezni a dolgokra, ha sikerül felébredni elalvás előtt, mert olyan, mint ha nem lennének kompatibilisek az akkori gondolatok az éber állapot által befogadni tudó gondolatokkal. Tudom, kissé bizarr hangzása van a dolognak, de nem tudom élethűbben jellemezni a dolgot. Próbálja ki mindenki, aki csak teheti (a bejegyzésben leírok technikákat). Ezekre természetesen csak akkor emlékszek, ha nem alszok el, hanem fel tudok ébredni a hipnagógia állapotából. Ez sokszor nehéz, de ha sikerül, nagyon érdekes az érzés, hogy amit tisztán hallasz a két füleddel hangokat, egyszer csak megszűnnek, a hipnagógia közbeni gondolatok tudatosulnak és visszazökkensz az éberségbe.

A tudatalatti az észrevételem szerint elég makacs, mert ha átadom az irányítást neki a féléber állapotban, akkor azonnal jönnek a hipnagóg hallucinációk, de minél jobban próbálok ezekre tudatosan figyelni, annál jobban szertefoszlik az egész, és nem engedi, hogy többet lássunk a tudatalatti csodálatos világából. Megpróbálok kifejleszteni egy technikát (vagy lehet, hogy másnak sikerült, akkor megtalálni), amivel tudatos szemlélői tudunk lenni ezeknek a hipnagóg hallucinációknak. Egyszerűbb módszerrel kissé ki tudjuk játszani tudatalattink kapujának a makacs felelősét. Akit kicsit is érdekel a téma, feltétlenül próbálja ki a leírt módszerek közül legalább kettőt. Mindenki átéli ezeket a hipnagóg hallucinációkat elalvás előtt, csupán senki nem emlékszik rá, és alig foglalkoznak vele. Miért jó? Egyrészt fantasztikus élmény, másrészt akár ihletet is meríthetsz belőle, vagy megoldást a kérdéseidre. Sok festő, zeneszerző és tudós is előszeretettel használja a hipnagógiát ihlet merítéshez és problémák megoldásához. Akinek felkeltettem az érdeklődését, ismertetek három módszert a hipnagógiával való kísérletezéshez. Mivel a hipnagogikus állapotból nagyon könnyű álomba szenderülni, szükség van ilyen módszerekre. Kérlek, nézzétek el a hiányos grafikai tudásomat, a lényeg, hogy szemléltessem a módszerek működését.

1. Edison módszere
Edison a műhelyében szívesen használta ezt a módszert, ha valamire nem találta a megoldást. Beleült a karosszékébe, a kezébe vett két acélgolyót, amit lelógatott, ahogy az ábrán is látszik (hogy a keze laza legyen), alá két vas lábost tett és amikor elaludt volna a hipnagógiából, elengedte a vasgolyókat és a csörömpölésre azonnal felébredt.

2. Kézemelős módszer
Ennél a módszernél elalvás előtt emeljük fel a két kezünken, ahogy a képen láthatjuk és mikor elaludnánk ez lecsapódik és ismét tudunk emlékezni a hipnagóg élményekre.

Tapasztalaton szerint a második módszer kissé nehéz, mert nehéz felemelt kézzel "elaludni". Továbbá használható a visszaugrásos módszer, amikor szimplán sikerül észbe kapni és idő előtt felébredni. Ez a módszer sokszor alvásba torkollik, de elalvás előtt lehet vele próbálkozni. Ne feledjük, hogy ezeket az élményeket nagyon gyorsan elfelejti az ember, ezért mindig írjuk fel valahova azonnal (mobil,ipod,tablet,jegyzettömb stb.).

Remélem sokaknak tudtam segíteni, kísérletezzetek és ha valami érdekeset tapasztaltok, írjátok meg a csorogacs@gmail.com e-mail címre. Ha kéritek és tényleg érdekes publikálhatom, de természetesen kérésre nem teszek róla említést a blogon.